A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elrendelésekor – a sugárexpozíció csökkentése érdekében – az orvosoknak tartaniuk kell magukat felnőtt betegek esetében az Image Wisely, gyermekek esetében az Image Gently útmutatóhoz, valamint az American College of Radiology (ACR) megfelelő­ségi kritériumaihoz. Ez utóbbiak 193 diagnosztikai képalkotási és interven­ciós radiológiai témát, ezen belül 942 klinikai változatot és több mint 1680 klinikai szituációt ölelnek fel. A cikk a legfontosabb szakmai ajánlásokat tekinti át.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a diabetes mellitus kezelésére szolgáló Liumjev (lispro inzulin) készítményt.

A 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek száma az életkorral me­redeken nő, gondozásuk és a szövődmények kezelése jelentős terhet ró a modern társadalmakra. Idős cukorbetegek gondozása során a glikémiás céltartomány, a kezelés meghatározása mindig egyénre szabott, függ a be­teg funkcionális és fizikális állapotától. 

A gestatiós diabetes mellitus (GDM) magában foglalja az összes, terhesség alatt kezdődő vagy annak során felismert szénhidrátanyagcsere-zavart, azok súlyosságától és a terhesség utáni fennmaradásától függetlenül, nem kizárva annak a lehetőségét sem, hogy a glükózintolerancia már a terhesség előtt is fennállt, csak korábban nem került kórismézésre.¹ 

Érvek mellette
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésé­ben nyilvánvaló paradigmaváltás követ­kezett be: korai kórismézés, kezdő ke­zelésként életmódváltás és metformin, a jó anyagcsere-beállítás időtartamára korlátozódó orális terápia, majd késle­kedés nélkül megkezdett korai inzulinkezelés. Az erek károsodása már a 2-es típusú cukorbetegség bizonyított meg­jelenése előtt, a prediabétesznek (csök­kent glükóztoleranciának) nevezett sza­kaszban kialakul. Fontos tehát a terápia optimális tervezése.

Számos irányelv és a hazai gyakorlat szerint is 2-es típusú diabéteszben a gyógyszeres kezelés metforminnal kezdődik, de előbb-utóbb elkerülhetet­lenné válik ennek kiegészítése. Az EASIE vizsgálat a metformin mellé adott glargin inzulin, illetve sitagliptin hatásossá­gát (HbA1c-értéket csökkentő hatásának mértékét) és biztonságosságát, mellékhatásait és az adagolási formák okozta különbségek hatásait tesztelte. 

A STEP-WISE vizsgálat annak eldöntését célozta, hogy az inzulinterápia intenzifikálása keretében milyen módszerrel lehet legjobban felépíteni a prandiális inzulin adását, melyik módszer kontrollálja jobban az átlagos, illetve a posztprandiális vércukorértékeket 2-es típusú diabéteszben.

A kardiológiai rehabilitáció alatt a nagyérbetegségben szenvedő betegek cukoranyagcseréjét is ki kell vizsgálni. A szívbeteg diabéteszesek kockázatának széles körű csökkentésére különösen alkalmas a kardiológiai rehabilitáció alatti, sok összetevőből álló kezelés. A gyógyszeres kezelés optimalizálása mellett előtérben állnak az életmódbeli változtatások (mozgás és táplálkozás), valamint a betegoktatás. A rehabilitáció egyik központi feladata a koszorúér-betegségben és 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek társadalom-orvostani helyzetének személyre szabott értékelése mindenekelőtt a munkaképesség és a környezetbe való beilleszkedés szempontjából.

Inzulin adása 2-es típusú diabetes mellitusban akkor válik szükségessé, ha a HbA1c-szint meghaladja a 9% ot, illetve optimális orális antidiabetikus terápiával sem sikerül beállítani a vércukorszintet. 

Az Orvostovábbképző Szemle 2012. áprilisi számában három fontos közlemény foglalkozik a béta-sejtekkel, az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségben kialakuló béta sejt-elégtelenséggel, valamint a 2-es típusú diabetétesz inzulinkezelésével.